Fővárosi Csatornázási Művek

Vakbarát verzió | Normál verzió

Környezetterhelési díj

A 2003. évi LXXXIX. törvény a környezet és természet terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet- és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása érdekében született.
A törvény hatálya azokra vonatkozik, akik a környezet használata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsátanak a környezetbe. A kibocsátó a levegőbe, a felszíni vizekbe juttatott, a törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok teljes mennyisége után köteles megfizetni a környezetterhelési díjat. Nem terheli díjfizetési kötelezettség viszont a kibocsátót az általa felhasznált vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után, valamint egyesített csatornarendszer esetén, a záportúlfolyón bevezetésre kerülő vízterhelő anyagok után.

A vízterhelési díj mértékét a törvényben meghatározott komponensek (KOI, ö. szervetlen nitrogén, ö, foszfor és fémek) évenként kibocsátott teljes mennyisége, a vízterhelő anyagok egységdíja, a területérzékenységi besorolása, valamint az iszapelhelyezés korszerűségével összefüggően megállapított szorzó határozza meg. A befizetett vízterhelési díjból visszaigénylési lehetősége van az erre engedéllyel rendelkező beruházónak/szolgáltatónak a beruházás megvalósításának időtartama alatt (max. 5 év), az érintett vízgyűjtő területre jutó vízterhelési díj 50%-os mértékéig. A befizetendő vízterhelési díjból levonható azon vízminőségmérő műszerek árának 80%-a, melyeket a díjfizetésben érintett komponensek meghatározásához vásároltak.

A levegőterhelési díjfizetési kötelezettség a levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint bejelentésköteles tevékenységekhez kapcsolódik és azon kibocsátókat terheli, akiknek helyhez kötött légszennyező pontforrása bejelentésköteles. A díj hatálya nem terjed ki a mozgó forrásokra és az 500 kW bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő berendezésekre. A törvény meghatározza, hogy mely kibocsátott anyagok után kell levegőterhelési díjat fizetni. Ezek: kéndioxid, nitrogénoxidok, szénmonoxid, ill. nem toxikus szilárd anyag (por). A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelési díj alapja, a levegőterhelő anyag évenként kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben (kg-ban) kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza meg.

A környezetterhelési díjat negyedévenként kell megfizetni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal részére. Társaságunk köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint mértéke kibocsátási pontonként megállapítható. A környezetvédelmi felügyelőség jogosult a nyilvántartás adatait folyamatosan ellenőrizni.
A környezetterhelési díj fokozatosan kerül bevezetésre.
A levegőterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a 2004. évben a megállapított díj 40%-át, 2005-ben 40%-át, 2006-ban 75%-át, 2007-ben 90%-át és 2008-tól 100%-át köteles megfizetni.
A vízterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó 2004-es évben a megállapított díj 30%-át, 2005-ben 30%-át, 2006-ban 50%-át, 2007-ben 80%-át, a 2008-as évtől 100%-át köteles megfizetni.
Társaságunknak 2004. január 1-től kibocsátási pontjain a Duna folyamba vezetett szennyvíz után vízterhelésidíj-fizetési kötelezettsége, a telephelyein a levegőbe bocsátott szennyező anyagok után levegőterhelésidíj-fizetési kötelezettsége van. Mivel a talajterhelésidíj- fizetési kötelezettség csak azt a kibocsátót terheli, amely a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, ezért ez a díjelem társaságunkat nem érinti.