Fővárosi Csatornázási Művek

Vakbarát verzió | Normál verzió

KIR rendszer

Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) elemei:

  • Tervezési tevékenység
    • Kitűzött, számszerűsíthető környezeti feladat, Környezetközpontú irányítási rendszer megtervezése és működtetése 
    • teljesítés értékelése, Környezetközpontú irányítási rendszer megtervezése és működtetése 
    • előirányzat készítése, Környezetközpontú irányítási rendszer megtervezése és működtetése 
    • környezetszennyezés és -terhelés megelőzése, csökkentése, Környezetközpontú irányítási rendszer megtervezése és működtetése 
    • a célok és előirányzatok megvalósulása legyen nyílt az ügyfelek számára 
  • Szervezeti felépítés KIR-rendszer vezetése 
  • Felelősségek KIR-rendszer vezetése 
  • Gyakorlatdokumentáció, kiértékelés 
  • Folyamatok: Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése, Hulladékgazdálkodási Szabályzat, Energiagazdálkodási Szabályzat, PR, Marketing 
  • Erőforrások

Tervezés

  • Eljárások, melyek alkalmasak a környezeti szempontok megvalósítására 
  • Eljárás, hogy követhetővé váljanak a jogi és egyéb szempontok 
  • Dokumentált célok minden szervezeti egység részére 
  • A tervezésnél a környezeti szempontok előzetes vizsgálata

Bevezetés és működtetés

  • Szervezet 
  • Hatáskör 
  • Erőforrás 
  • Képzés, oktatás, tudatosítás 
  • Kommunikáció: belső és külső egyaránt 
  • Dokumentációs technika 
  • Felkészülés vészhelyzetre

Ellenőrző és helyesbítő tevékenység

  • Figyelemmel kísérés, mérés 
  • Auditok 
  • Nem megfelelőségek kezelése

Vezetőségi átvizsgálás

Folyamatos javítás

Kulcsszavak:

  • ELKÖTELEZETTSÉG 
  • SÚLYPONTOZÁS 
  • TUDATOSÍTÁS 
  • KOMMUNIKÁCIÓ 
  • FEJLESZTÉS 
  • HELYESBÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Környezetközpontú irányítási rendszer tartalmazza – az ISO 14001:1996 szabvány követelményeivel összhangban – mindazon folyamatok szabályozását (jellemző paraméterek, értékek, ellenőrzések, stb.), amelyek hatással vannak vagy lehetnek a fogyasztó által elvárt csatornaszolgáltatás teljesítésére, illetve amelyeknek jelentős környezeti hatásai vannak vagy lehetnek. 

   Környezeti cél: általános, a környezeti politikából következő, lehetőleg számszerűen kifejezett környezeti feladat, amit a vállalat tűz ki maga elé.
   Környezeti előirányzat: a társaság számszerűen kifejezett, a szervezetre vagy annak részeire vonatkozó, a környezeti célokból következő részletes teljesítési követelmény, amit a környezeti célok elérése érdekében meg kell adni, és teljesíteni kell.
   Közvetlen környezeti hatások: Azok a környezeti tényezők által kiváltott környezeti hatások, amelyeknek tényezői társasági vagy szervezeti egység szinten figyelemmel kísérhetők és szabályozhatók (pl. a szennyvíztisztítási tevékenységgel kapcsolatba hozható tényezők).

Az eljárás célja, hogy a környezeti tényezőkkel és a környezetközpontú irányítási rendszerrel, bővebben a társaság környezeti teljesítésével kapcsolatban az FCSM teljes körűen feltárja az általa a környezetközpontú irányítási rendszerbe (KIR) bevont Észak-pesti és Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepén végzett tevékenységek környezeti tényezőit, azok hatásait, súlyát, megállapítsa a kezelésükhöz szükséges célokat. A szenny- és csapadékvíz elvezetése és tisztítása során keletkezett hulladék elhelyezéséről az érvényes rendelkezések és a hatósági előírások szerint gondoskodunk.

A társaság a KIR-rendszer kialakítása során azonosította és értékelte a tevékenységéből fakadó összes környezeti tényezőt.
A Környezeti tényezők jegyzéke és a Környezeti Hatásregiszter évente felülvizsgálandó dokumentumok.

A környezetközpontú irányítás megvalósításának kiemelt feladatai: 

  • Az FCSM elkötelezi magát a törvényi, jogszabályi előírások mindenkori, maradéktalan betartására. 
  • Gondoskodik arról, hogy a bevezetésre kerülő új technológiák az előzőeknél környezetkímélőbbek legyenek, minimalizáljuk a hulladékok keletkezését, optimalizáljuk az energiafelhasználást 
  • Berendezések beszerzésénél, fejlesztésénél és működtetésénél tekintettel leszünk a hatékony energia- és anyagfelhasználásra. 
  • Környezetvédelmi céljaink elérése érdekében folyamatosan biztosítjuk dolgozóink képzését és továbbképzését. 
  • Beszállítóinkkal és alvállalkozóinkkal megismertetjük és elfogadtatjuk a minőséggel és környezetvédelemmel kapcsolatos politikánkat, és ennek figyelembe vételével kötjük meg szerződéseinket. 
  • A szennyvíztisztítás során – laboratóriumi minőségi ellenőrzés mellett – folyamatosan elemezzük a környezetre gyakorolt hatásokat és intézkedünk a környezetterhelés csökkentése érdekében. 
  • A tulajdonosokkal együttműködve törekszünk a környezetközpontú megoldások megvalósítására a rekonstrukciók végrehajtásánál. 
  • Növelni kívánjuk az EU környezetvédelmi elvárásainak megfelelően a biológiai szennyvíztisztítás hatékonyságát. 
  • Célkitűzéseinkről, eredményeinkről rendszeresen tájékoztatjuk tulajdonosainkat, fogyasztóinkat, partnereinket, felettes hatóságainkat és a szélesebb nyilvánosságot is. 
  • Ügyfélkapcsolatunkat korszerű, jól kiépített rendszerrel segítjük és az elégedettség felmérése alapján fejlesztjük.

Környezetprogramok

A társaság vezetése a kialakított, és évente felülvizsgált célok és előirányzatok megvalósítása érdekében olyan programokat dolgoz ki, amelyek szervezetre vagy személyekre lebontva tartalmazzák: 

  • az elvégzendő feladatokat, a feladatok megvalósításához szükséges, és rendelkezésre álló erőforrásokat, 
  • az elérendő célt, 
  • a feladat ütemezését (ha szükséges) és határidejét, 
  • a folyamat közbeni és végellenőrzések, beszámolók módját, felelőseit (folyamatparaméterek meghatározását).

A programok – a bennük foglalt feladatnak megfelelően – lehetnek egyedi, vezetői intézkedések, az üzleti terv részeként kezelt beruházási, értéknövelő, felújítási tervek, hatástanulmányok, megvalósíthatósági vizsgálatok, stb.

Kidolgozott feladatokat a Célok és előirányzatok kódexében rögzíti évente.

A társaság vezetése a megvalósítható KIR-programok esetében a program megfogalmazásában rögzített módon figyelemmel kíséri azok megvalósítását és rendszeresen beszámoltatja a benne résztvevőket.

Ennek érdekében Társaságunk vezetősége meghatározta azokat a fő- és támogató folyamatokat, amelyek a környezetközpontú irányítási rendszer hatálya alá tartoznak.

Társasági függetlenített környezetvédelmi megbízottat jelölt ki, akiknek felelőssége: 

  • az FCSM környezetközpontú irányítási rendszerének működtetése, fejlesztése és ellenőrzése, 
  • környezeti hatásregiszter összeállítása, karbantartása, 
  • a belső felülvizsgálat irányítása, koordinálása, 
  • a környezeti célok teljesítésének nyomon követése, értékelések, beszámolók, jelentések összeállítása, 
  • kapcsolattartás az érdekelt felekkel, 
  • a telephelyen munkát végző alvállalkozók tájékoztatása és értékelése tevékenységük végzése során fellépő környezeti hatások kezelésének helyi előírásairól.

A társasági környezetvédelmi megbízott a vezetőségi átvizsgálásokon ismerteti a telepekre kitűzött környezeti célok teljesülését, a környezeti programok állását; általában az elért eredményeket, hogy a rendszer továbbfejlesztése – összhangban a környezeti politikában megfogalmazottakkal – új célok kitűzésével megvalósítható legyen.
A társasági környezetvédelmi megbízott munkáját a környezetközpontú irányítási rendszerbe bevont telephelyek esetében környezetvédelmi felelősök segítik.

A Környezetközpontú irányítási rendszer megtervezése és működtetése

c. folyamatleírásban kerültek meghatározásra az alábbiak szerint:
  - környezeti tényezők és hatások feltárása,
  - jogi és egyéb követelmények azonosítása, a változások követése,
  - környezeti célok és előirányzatok kitűzése,
  - környezetközpontú irányítási programok indítása és a végrehajtás nyomon követése.

Belső kapcsolattartás

A csatornaszolgáltatással és a cégirányítással összefüggő tevékenységek összehangolására, az egyes környezeti célok teljesítésének nyomon követésére rendszeres gyakorisággal az egységvezetők és a menedzsment, valamint az általuk kijelölt munkatársak vezetőségi értekezleteket tartanak.

A csatornaszolgáltatás során az egyes szervezetek közötti kommunikáció személyesen, levélben, a telefonhálózat és az informatikai rendszer segítségével valósul meg.
Az egyes szervezetek, szervezeti szintek, funkciók közötti belső kapcsolattartás hatásos működését a szervezeti egységek vezetői és a menedzsmenti munkaértekezleteken, belső auditokon, ellenőrzéseken, illetve vezetőségi átvizsgálás keretében értékelik.

Kapcsolattartás a fogyasztóval

A fogyasztói bejelentések kezelése, valamint a PR, Kommunikáció c. folyamatleírások rögzítik a fogyasztóval való kapcsolattartás formáit: 

  • az érdeklődésekre, tájékoztatásra, 
  • a fogyasztóktól érkező bejelentések (beleértve a fogyasztók panaszait) kezelésével kapcsolatban, amelyek a vevői elégedettség értékelésének egyik fontos információforrását képezik, 
  • az érdekelt felektől érkező információk átvételével, feldolgozásával, kommunikálásával kapcsolatos szabályokat.

A PR, Kommunikáció c. folyamatleírás szabályozást tartalmaz a következőkre: 

  • külső, belső kapcsolati igények felmérési módszerei, 
  • külső ismeretszerzések (marketing, fogyasztói lekérdezések) szervezése, lebonyolítása, 
  • a kapott információk elemzése, felhasználása, 
  • belső kommunikációs csatornák kialakítása, kezelése, 
  • társasági goodwill és közkapcsolati tevékenység szervezése, lebonyolítása, 
  • a környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatos külső-belső kommunikáció.

Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése

c. folyamatleírásban kerültek meghatározásra a következők: 

  • az optimális folyamatirányítási tevékenységek, 
  • a műveletek elvégzésének sorrendje, 
  • a kritikus műveletek elvégzésének módja, 
  • üzemzavarok, rendellenesség elhárításának, jelentésének módja, 
  • indokolt esetben igénybe vehető berendezések és azok jóváhagyása (a funkcionális és biztonságtechnikai szempontból kiemelt, illetve a folyamatszabályozásba bevont paramétereket illetően), 
  • a szolgáltatási és végellenőrzési műveletek végrehajtásának technológiai sorrendben kijelölt helye és a minősítés feltételei, valamint a szolgáltatás megfelelőségének igazolása, 
  • a szolgáltatás biztonsági feltételeinek teljesítése, 
  • rendkívüli esetekben követendő eljárások (vészhelyzetek), 
  • a környezetközpontú irányítási rendszerbe bevont telepekre vonatkozó a környezeti hatásregiszterben meghatározott környezeti hatások kezelésének módja,

Hulladékgazdálkodási szabályzat

c. folyamatleírásban szabályozta a következőket: 

  • hulladékok azonosítása (katalógus készítése), 
  • hulladékok veszélyességének meghatározása, 
  • hulladékok mennyiségének meghatározására alkalmas módszerek leírása, 
  • hulladékgyűjtési, -kezelési módok kialakítása, 
  • hulladékeltávolítási és ártalmatlanítási módok rendje. 
  • A Társaság nagy gondot fordít arra, hogy tevékenysége során a lehető legkisebbre csökkentse az általa felhasznált, igénybe vett természeti erőforrások mennyiségét, valamint a környezetközpontú irányítási rendszerbe bevont telephelyek szempontjából az energiaellátással, -felhasználással kapcsolatos feltételeket, illetve követelményeket.

Az energiagazdálkodás szabályozása

c. folyamatleírás határozza meg a következőket: 

  • a környezetközpontú irányítási rendszerbe bevont telephelyeken felhasznált energiahordozók azonosítása, felhasználásuk tervezése, 
  • a felhasznált energiamennyiségek meghatározása vagy mérési módok kialakítása, 
  • az energiavételezéssel, felhasználással kapcsolatos adatgyűjtések, nyilvántartások, jelentések, 
  • vizsgálatok, elemzések rendje az energiagazdálkodás hatékonyságának értékelésére és energiagazdálkodási célok kitűzésére.

A környezetközpontú irányítási rendszer fejlesztése

  • A folyamatos fejlesztés tervezése
    Az FCSM a minőség- és környezetközpontú irányítási rendszer által szabályozott folyamatainál előfordult hibák kijavítása és ismételt előfordulásának megakadályozása érdekében helyesbítő és megelőző tevékenységeket folytat. 
  • Helyesbítő tevékenység
    A tényleges környezeti problémák okainak feltárása, megszüntetése érdekében a minőségügyi vezető, a szervezeti egység vezetők és a menedzsment bevonásával folyamatosan értékelik az előfordult eltéréseket, amelyek:
      - a fogyasztói reklamációk dokumentumai, külső minőségügyi auditjelentések,
      - a belső eltérések dokumentumai (folyamat közbeni eltérésről (8.3.), belső auditokról, vezetői átvizsgálásokról készült feljegyzések).
    A helyesbítő intézkedések során a kijelölt felelős feladata:
      - a hibákat kiváltó okok meghatározása,
      - a hibákat kiváltó okokat megszüntető tevékenységek megtervezése és végrehajtása,
      - a végrehajtott tevékenységek hatékonyságának ellenőrzése. 
  • Megelőző tevékenység
    A potenciális eltérések elkerülése érdekében a minőségügyi vezető az illetékes szervezeti egység vezetőjének és a menedzsmentnek a bevonásával elemzi:
      - a fogyasztói visszajelzéseket a csatornaszolgáltatási tevékenységekkel kapcsolatban,
      - a csatornaszolgáltatási folyamatokat,
      - a külső-belső auditok észrevételeit,
      - a jogszabályi változások hatását a csatornaszolgáltatási tevékenységre.