Fővárosi Csatornázási Művek

Vakbarát verzió | Normál verzió

Hírek, események

TISZTÍTÓTELEPI NYÍLT NAPOK A VÍZ VILÁGNAPJA ALKALMÁBÓL

2019. március 27.

Szennyvíztisztító-telepi nyílt napok keretében ismerkedhettek meg a diákok a szennyvíztisztítás folyamatával és a legkorszerűbb hazai technológiával március 21-én és 22-én, a Víz Világnapja alkalmából. Az Észak-pesti és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2900 gyermek fordult meg a két nap alatt. A lakossági nyílt napon is telt ház volt a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen. Közel 3000 lakos volt kíváncsi a tevékenységünkre.

Az mindenki számára szinte természetes, hogy a szennyezett víz a lefolyókon keresztül folyamatosan és zavartalanul távozik a háztartásból. De mi történik vele azután? Hova lesz, és milyen formában kerül vissza a természetbe?
A Víz Világnapja (március 22.) alkalmából március 21-én és 22-én két helyszínen, az Észak-pesti és a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen 2900 iskolás gyereket, míg március 23-án közel 3000 lakost fogadtunk előzetes bejelentkezés alapján. A látogatók megtekinthették a szennyvíztisztítás folyamatát és a világszínvonalú beruházásokat, mint például a botanikus kertekre hasonlító „Élőgépek” technológiát.
Az FCSM szakemberei megmutatták, hogy mi történt a szennyvízzel, miután az a lefolyókon keresztül távozott. A szennyvíz gyakorlatilag szagtalanul és színtelenül kerül ki a telepekről, vissza a Dunába. A látogatók nemcsak azt ismerhették meg, hogyan ártalmatlanítják a környezetre káros szennyvizet, hanem azt is, miként alakítják át azt biogázzá. A nyílt napokon minden évben szó esik arról is, hogy milyen anyagokat és miért nem szabad a lefolyókon át leereszteni a csatornákba.
Budapesten évente kb. 4-5 Velencei tónak megfelelő szennyvízmennyiséget tisztítanak meg a szennyvíztisztítók, annak érdekében, hogy a befogadó Duna élővilágát megkíméljék a szennyeződésektől. Társaságunk a szennyvizek tisztításához a legkorszerűbb fizikai, kémiai és biológiai módszereket alkalmazza. Az egyre gyakrabban előforduló özönvízszerű esőzések által okozott kihívásokra is megoldást keresetünk. Fővárosi beruházásban idén márciusban indult a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen az a nagyszabású beruházás, melynek köszönhetően gyakorlatilag megduplázzuk a meglévő záporvíztározó kapacitását. Várhatóan még az idén képes lesz a tisztító telep a jelenlegi 3600 m3 helyett 7000 m3 záporvízzel hígított szennyvíz – tisztítás céljából történő – tározására. Ennek a legnagyobb haszonélvezője az érzékeny vízbázisú Ráckevei-Soroksári Duna-ág lesz.
Az érdeklődők megtekinthettek egy különleges gyűjteményt is a kidobott és a csatornákban megtalált tárgyakból. A rengeteg érdekesebbnél érdekesebb tárgy között komoly tételt jelentenek a mobiltelefonok –, amelyek lefolyóba kerülése még érdekesebb lehetett.
A talált tárgyak ugyan nem használhatók újra, de nem is gondolnánk, hogy mi minden újrahasznosítható ma már a szennyvízből. A Fővárosi Csatornázási Művek már régóta nem hulladékként, hanem nyersanyagként, értékes energiaforrásként tekint a szennyvízre. Ennek köszönhetően már hosszú ideje termelnek a szennyvíziszapból elektromos és hőenergiát. A szennyvíztisztítás során keletkező biogázból időszakosan mindkét telepünkön több energiát termelünk, mint amennyire a rendszereinknek szüksége van. Ezekben az időszakokban a telepeken kívülre is szolgáltatunk villamos energiát. (Az összesen 120-140 ezer kWh többlet energia nagyjából 640 hűtőszekrény, vagy 1042 asztali számítógép egy havi folyamatos működtetésére elegendő áramot tesz ki.) A biogáz nemcsak elektromos energiával, hanem hőenergiával is ellátja a telephelyeket, beleértve az épületek fűtését és a felhasznált meleg víz előállítását is. Ennek köszönhetően földgázt még a leghidegebb téli hónapokban sem kell vásárolnunk.
De ezzel még nincs vége a szennyvízből „nyert” újrahasznosításnak. Újabban erőművekben újrahasznosítható szilárd tüzelőanyagot is előállítunk (évente 3-4 ezer tonnát).
Szintén újdonságnak számít, hogy a mechanikai szűrés során összegyűjtött homokot is újrahasznosíthatóvá tettük. Az évente több mint 2000 tonna homok elsősorban az építőiparban hasznosítható. Kétszer mosott formájában például a budapesti csatorna-felújításoknál, habbeton formájában pedig az egyes villamos pályájának felújításánál került idáig hasznosításra.
 
 

Vissza a hírekhez